A Sváb Tájház, amely a sváb lakosság korabeli tárgyait és emlékeit mutatja be, 2002-ben épült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával, Karacs Imre építészmérnök tervei alapján, a Hercegkútért Közalapítvány beruházásában. Az épület hű másolata egy 100 évvel ezelőtti hercegkúti lakóháznak, melyben a berendezési és használati tárgyak mind korabeliek, és a település lakosságának tulajdonában vannak. A tájház ezzel a berendezéssel autentikus képet nyújt a sváb közösség életéről és mindennapjairól.

260 éve érkeztek: A német ősök kalandos útja

Több mint 260 évvel ezelőtt, az első német telepesek a Bódeni-tó és a Fekete-erdő vidékéről indultak el, hogy új otthonra leljenek Magyarországon. 1750. augusztus 15-én kelt Telepítvényi-levelük tanúsítja ezt a történelmi eseményt. A Dunán hajóval és az úgynevezett ulmi tutajjal érkeztek Budáig, majd szekereken és gyalog folytatták útjukat az új otthon felé. Ez a hosszú és nehéz út egy új élet reményében indult, de a nehézségek itt még korántsem értek véget.

Kemény kezdetek: Az otthonteremtés kihívásai

Az ideérkező telepesek számára az új otthon megteremtése embert próbáló feladat volt. Bokrokat irtottak, erdőket vágtak ki, hogy a házépítéshez szükséges telkeket kialakítsák. Ez a folyamat akár 4-5 évig is eltarthatott. Addig is sziklába vájt pincelakásokban éltek, ahol közös kemencében sütötték a kenyerüket, a szükséges lisztet pedig a pataki uradalom biztosította. A szőlőművelés és borkészítés már akkor is jelentős szerepet játszott az itt élők életében, hiszen a bérmunkát a környező szőlőbirtokokon végezték.

 

Úrbéri rendezés és a filoxéravész hatása

1867-ben a település az úrbéri rendezés során jelentős földterületeket kapott, amelyek alapvetően meghatározták a község fejlődését. A környező falvak eladásra kínált földjeit is sorra megvásárolták. A 19. század végén a filoxéravész pusztítása után új szőlőültetvényeket hoztak létre, és Hercegkút hamarosan a Tokaj-hegyaljai zárt borvidék tagjává vált. A szőlőművelés és a borászat azóta is szerves része az itt élők mindennapjainak, és az egyik legfontosabb pillér a vallás mellett.

A Tájház tragédiája és újjászületése

A sváb közösség múltját és mindennapi életét bemutató tájházat 2006 júniusában súlyos csapás érte: villámcsapás következtében a nádfedeles tető kigyulladt, és az épület teljesen leégett. Az évszázadokon át őrzött korabeli tárgyak, bútorok és emlékek, amelyeket a helyi lakosok bocsátottak a tájház rendelkezésére, szinte mind odavesztek. Minden egyes darabhoz személyes emlékek fűződtek, így a veszteség pótolhatatlan volt.

A közösség összefogásának köszönhetően 2007-re a tájház újjáépült, és azóta is gazdag gyűjteménnyel várja látogatóit. A kiállítás különleges darabjai közé tartozik például egy 1900-ból származó festett menyasszonyi láda és egy 1875-ben készült bölcső, amelyek a település múltját idézik.

 

A paraszti élet mindennapjai

Hercegkúton a régi parasztporták jellegzetes építkezési stílusban épültek, hosszúház formájában, ahol a lakóházak kis ablakokkal és szemben lévő gazdasági épületekkel osztoztak a közös udvaron. A házak elrendezése egyszerű volt, elöl tisztaszoba, konyha, ahol a kemence állt, majd a lakószoba. A hátsó részen kamra, istálló és gazdasági helyiségek helyezkedtek el. A csűr épülete, amely a lakóháztól távolabb, körülbelül 25 méterre állt, a termények és szálas takarmányok tárolására szolgált.

Ez a történelmi emlékhely nemcsak a sváb közösség múltját mutatja be, hanem a helyi kultúra és hagyományok iránti tiszteletet is megtestesíti.

 Sajnos, 2006 júniusában a Sváb Tájházat súlyos természeti katasztrófa érte. Egy villámcsapás következtében a nádfedeles tető lángra kapott, és az épület teljesen kiégett. A közösség azonban hamar nekilátott a helyreállításnak, és 2007 májusára befejeződött az építészeti rekonstrukció. Az újjáépített tájház az eredetihez hűen épült újjá, modern eljárásokkal kiegészítve, hogy ellenállóbb legyen a hasonló természeti csapásokkal szemben.

 

A tájház nemcsak épületében tért vissza eredeti formájához, hanem a gyűjteménye is újra gazdag és változatos. Az újjáépítés után a tájház ismét számos régi bútorral, használati eszközzel és a sváb mindennapokhoz kapcsolódó tárggyal gazdagodott. Ezek a tárgyak a sváb közösség múltját és kulturális örökségét tükrözik, lehetőséget adva a látogatóknak, hogy betekintést nyerjenek ebbe a különleges kultúrába.

 

A Sváb Tájház a helyi közösség számára fontos kulturális és történeti emlékhely, ahol a látogatók megismerhetik a sváb nép életének mindennapi pillanatait, a régi lakberendezést és a használati tárgyakat, amelyek a múlt értékeit őrzik. Az újjáépített tájház ezzel a céllal továbbra is őrzi a sváb kultúra örökségét és emlékeit, amely generációkon át gazdagította a régió történelmét.

 

 SVÁB TÁJHÁZ HERCEGKÚT

Cím: 3958 Hercegkút, Kossuth u. 9/A
Telefonszám: (06 47) 346 101
Múzeumvezető: dr. Stumpf Enikő
Megtekintés előre megbeszélt időpontban.